Mozart-szonáta és patkányok a labirintusban
A neurotudomány szakemberei világszerte, régóta úgy vélik, hogy a Wolfgang A. Mozart szonátáinak hallgatása jobb térlátáshoz vezet. A hírverést a Kaliforniai Egyetem neurobiológusainak 1993-as kísérlete okozta, akik különböző felvételeket játszottak le diákoknak, majd háromdimenziós tárgyakat építettek fel velük papírból. A legjobb eredményeket a diákok a zongoraszonáta meghallgatása után érték el a tesztben.
Bár a hatás már 15 perc után elmúlt, Frances Rauscher kutatócsoportja folytatta a vizsgálatot, ezúttal patkányokon. Mozart képes volt javítani a patkányok azon képességét, hogy kiszabaduljanak a tesztlabirintusból, és még azok a patkányok is képesek voltak teljesíteni a feladatot, amelyek még az anyjuk testében ismerkedtek meg a szonátával.
A szenzáció mítosszá vált
Közvetlenül a kísérlet publikálása után maguk a szerzők is rámutattak a további vizsgálatok szükségességére, és más zenei kompozíciók kognitív képességekre gyakorolt hatását kívánták vizsgálni. A Mozart-effektus körüli szenzáció azonban addigra már elterjedt, és nem lehetett megállítani. Az amerikai Georgia állam akkori kormányzója még azt is előírta, hogy minden újdonsült anyuka kapjon az államtól klasszikus zenei CD-t.
További kísérleteket végeztek, de egyik tanulmány sem tudta megbízhatóan megerősíteni az eredeti kutatás eredményeit, így azt minden oldalról meglehetősen sok kritika érte. A legendás Mozart-effektus még a kortárs pszichológia legnagyobb mítoszai között is a hatodik helyre került. Egyébként az első számú mítosz az a jól ismert elmélet, miszerint agykapacitásunknak csak 10 százalékát használjuk.
A gyermekek intelligenciájának titka végre kiderült
A zene hatása azonban nem hagyta nyugodni a tudósokat, ezért úgy döntöttek, hogy részletesebben is megvizsgálják. Sylvain Moreno, a kanadai Ontario tartományban található Rotman Kutatóintézet neurobiológusa megállapította, hogy a zene általában felgyorsítja a gondolkodási folyamatokat az agyban, és pozitív hatással van a gyermekek beszédkészségére is. A titok állítólag a hangszerek és az emberi beszéd hangjai közötti hasonlóságban rejlik. A tudósok ezért úgy vélik, hogy az emberi agy nem tesz nagy különbséget a zenei és a verbális információk között.
A fiatal zenészek valahogyan hasznosíthatják ezt a képességet az iskolában? Ezt a rejtélyt is sikerült végre megoldani. Martin Guhn kutatócsoportja a kanadai Vancouverben található UBC-nél több mint 112 000 helyi iskolás gyermeket vizsgált, akiknek 13%-a vett részt valamilyen zenei tevékenységben. Ez a csoport több tantárgyból, például angolból, matematikából és természettudományokból kiemelkedett a többiek közül.
Az eredmény megerősített egy érdekes kapcsolatot. Azok a tanulók, akik intenzívebben foglalkoztak a zenével, jobb jegyeket kaptak, mint mások. A pozitív hatás különösen a hangszeren játszó tanulók esetében volt nyilvánvaló. Maga az éneklés állítólag nem volt jelentős hatással a tanulmányi teljesítményre.
Melyik hangszer a legalkalmasabb a gyermek számára? Életkortól függ
A zene pozitív hatása a gyermekre minden életkorban érezhető. Először is, a gyermek megpróbálhatja az ütőhangszereket. Már az óvodáskorú gyermekekben is kialakult a természetes ritmusérzék, és a játékokra emlékeztető egyszerű hangszerek ideális bevezetést jelentenek a zene világába.
A bonyolultabb motorikus koordinációt igénylő hangszerekkel a gyermek 3 és 5 év között kezdhet próbálkozni. Az ideális kezdést a kisebb billentyűzettel ellátott billentyűsök jelenthetik. Tele vannak szórakoztató hangzásokkal, könnyűek, könnyen kezelhetők, és sokoldalúságuk jó alapként szolgálhat más hangszerek későbbi elsajátításához. A klasszikus gitár, a furulya vagy a hegedű már komolyabb gyakorlást igényel, lehetőleg zenetanár felügyelete mellett. A húros hangszerek, különösen a gitár esetében a 6-9 éves gyermeknek még mindig egy kisebb, negyedes, feles vagy háromnegyedes hangszer felel meg. Manapság egyre népszerűbbek a gyermekek körében az ütőhangszerek vagy az ukulele.
Vízi sportok
hu
