Ének processzorok

Az énekprocesszorok, vokóderek és vokalizerek valós időben vagy a stúdió jelútjában módosítják az énekhangot. Harmóniákat adhatnak hozzá, megváltoztathatják a hangmagasságot, formálhatják a hangszínt, robotos karaktert hozhatnak létre, vagy más zenei jellel kombinálhatják a hangot. Az egyes készülékek kezelése, bemenetei, effektblokkjainak száma és színpadi, stúdiós vagy hangszeres kísérletezésre való alkalmassága eltér. Választáskor indulj ki a szükséges effektből, és csak utána hasonlítsd össze a funkciók számát.

A három megközelítés közötti különbség

Az énekprocesszor a mikrofonjel feldolgozására szolgáló eszköz tágabb elnevezése. Tartalmazhat hangszínszabályozást, dinamikai feldolgozást, téreffekteket, hangmagasság-korrekciót és hangrétegezést. A vokóder két összetevővel dolgozik: a beszéd vagy ének karakterét egy hordozó zenei jelre, gyakran szintetizátorra viszi át. A vokalizer vagy harmonizer további szólamokat hoz létre az énekelt dallam és a megadott harmóniai környezet alapján.

Típus	A használat jellege	Mi szükséges a vezérléséhez?
Énekprocesszor	Effektek módosítása és kombinálása egy énekhanghoz	Mikrofon, beállított szint és gyakran lábkapcsolás
Vokóder	Beszéd és hordozójel összekapcsolásával létrehozott szintetikus hang	Moduláló és hordozójel, esetleg billentyűzet vagy MIDI
Vokalizer	Kísérőszólamok hozzáadása a fő dallamhoz	Akkord-, hangnem- vagy csatlakoztatott hangszerinformáció
Stúdiós jelprocesszor	Feldolgozás felvétel vagy keverés közben	Megfelelő szint, jelirányítás és ellenőrző lehallgatás

Mikrofoncsatlakoztatás és bemeneti beállítás

Először ellenőrizd, milyen mikrofonbemenetet kínál az eszköz, és biztosítja-e a mikrofonodhoz szükséges tápellátást. A bemeneti érzékenységet a leghangosabb éneknél úgy állítsd be, hogy a jel tiszta maradjon, és legyen benne tartalék. A túl alacsony szint kiemeli a következő fokozatok zaját, a túl magas pedig már az effekt előtt torzítást okoz. Keverőpulthoz csatlakoztatva különböztesd meg a mikrofon- és vonalszintet.

Színpadon a feldolgozott kimenetet a keverőpult megfelelő csatornájára vezesd. Ha a hangmérnöknek tiszta és feldolgozott jelet is küldesz, egyeztessétek a jelirányítást és a kábelek megnevezését. Ugyanazon hang két útja helytelen keverésnél fázisproblémát vagy bizonytalan hangzást okozhat. A hangbeállás előtt ments el egy szélsőséges effektek nélküli alapbeállítást biztonságos kiindulópontként.

A harmóniáknak ismerniük kell a zenei környezetet

A kísérőszólamok könnyebben illeszkednek a hangszerelésbe, ha az eszköz ismeri a dal akkordjait vagy hangnemét. Egyes processzorok hangszerbemenetet, mások MIDI-t vagy kézzel beállított skálát használnak. Ha a harmónia váratlanul változik, a rögzített hangnem nem megfelelő hangokat eredményezhet. Összetettebb hangszerelésnél előre készítsd elő a váltásokat, és ha a készülék lehetővé teszi, mentsd őket jelenetekbe vagy presetekbe.

Egy hozzáadott terc másként hat, mint a szélesen elosztott többszólamúság.
A magasabb szólamok feltűnőbbek, ezért a teljes mixben ellenőrizd a szintjüket.
A mesterséges duplázás külön harmónia létrehozása nélkül dúsíthatja az éneket.
A hangmagasság-korrekciót a műfajhoz igazítsd; a gyors reakció feltűnő effekt, a lassabb visszafogottabb lehet.
A harmóniákat zenével együtt, ne csak szóló mikrofonnal próbáld ki.

A vokóderhez két érthető jel kell

A beszéd vagy ének a moduláló jel, amelyből a vokóder a ritmust és az artikulációt veszi át. A hordozójel adja a hangmagasságot és a harmonikus tartalmat. A gazdagabb hordozóhang általában több feldolgozható anyagot biztosít, de az eredményt a kiejtés, a bemeneti érzékenység és az eszköz sávjainak száma is befolyásolja. Ha a szavak nem érthetők, előbb a forrást és a szintet módosítsd, és csak azután adj hozzá további effekteket.

A vokóder lehet önálló processzor, billentyűs hangszer része vagy szoftveres hangszer. A hardver közvetlenül kezelhető, és könnyebben beilleszthető a színpadi rendszerbe. A szoftverváltozat részletes automatizálást kínál, de megfelelő audiointerfészt, DAW-on belüli jelirányítást és késleltetés-ellenőrzést igényel.

Vezérlés előadás közben

Az énekesnek úgy kell jeleneteket váltania, hogy közben ne tegye le a mikrofont. Ezért koncerten a lábkapcsolók, pedálok és logikusan rendezett presetek gyakran értékesebbek egy olyan effektnél, amelyet csak egyszer kapcsolsz be az este folyamán. A gomboknak és a kijelzőnek gyenge fényben is olvashatónak kell maradniuk. Asztali használatnál úgy rögzítsd a kábeleket, hogy mozgásuk ne terhelje a csatlakozókat.

A monitorútba annyi effektet adj, hogy kényelmesen tudj énekelni, de továbbra is halld az intonációt és az artikulációt. Vezeték nélküli monitorozásnál hasznos lehet a vezeték nélküli in-ear monitorrendszer; koncert előtt azonban ellenőrizd a teljes jelutat, beleértve a szinteket és az esetleges késleltetést. A gerjedést a mikrofon és a monitorok elhelyezésével, valamint megfelelő erősítéssel kezeld, ne csak a processzor kapujával vagy hangszínszabályozójával.

Preset előkészítése egy dalhoz

Állíts be tiszta bemeneti jelet és megfelelő érzékenységet.
Válaszd ki a fő effektet, és kapcsold ki a szükségtelen blokkokat.
Add hozzá a harmóniákat vagy a hordozójelet, és ellenőrizd a zenei környezetet.
Egyenlítsd ki a bekapcsolt és kikapcsolt preset hangerejét.
Mentsd el a jelenetet olyan néven, amelyet a színpadon gyorsan felismerhetsz.
Próbáld ki a váltást a teljes műsor sorrendjében.

Stúdió és felvétel

Felvételnél döntsd el, hogy véglegesen rögzíteni szeretnéd-e az effektet, vagy megtartanál egy tiszta sávot későbbi szerkesztéshez. Biztonságos megoldás a tiszta ének rögzítése, miközben a feldolgozást csak éneklés közben hallgatod, esetleg mindkét kimenetet külön felveszed. Ha az előadás szorosan kapcsolódik a vokóderhez vagy az erős korrekcióhoz, a feldolgozott jel rögzítése a hangszerelés kreatív része lehet.

További feldolgozáshoz az effektek és jelprocesszorok kategóriája is használható. Hardvernél figyeld a bemeneteket, a kezelést és azt, mennyire biztosan tudod előhívni az elmentett presetet. A beállítást az adott dalhoz, a használt mikrofonhoz és hangosításhoz igazítsd. Az effekt neve önmagában nem árulja el, hogy támogatja-e az éneket, vagy elfedi a mixben.