A Free Faces egy szlovák rockegyüttes volt, amely 1997-ben alakult nu jazz instrumentális trióként, Oskar Rózsa, Andrej Šeban és Marcel Buntaj részvételével. 1998 elején Maroš Hečko énekes csatlakozott a zenekarhoz azzal az ötlettel, hogy Lawrence Ferlinghetti beatköltő munkásságát zenévé alakítsák, ami debütáló EP-jük, az I Am Waiting: Ferlinghetti megalkotásához vezetett. A kezdeti sikereken felbuzdulva a zenekar folytatta, és 1998-ban kiadta első albumát, az Almost True Story-t, amely pozitív kritikákat kapott, és a következő évben számos országos zenei díjat kapott. A nemzetközi fellépésekre vonatkozó kezdeti ambíciók ellenére ezek a tervek többnyire nem valósultak meg. A második album készítése során a zenekar belső nézeteltérésekre kényszerült, különösen abban, hogy angol vagy szlovák dalszöveget használjanak-e. Végül 2001-ben befejezték a La Belle Epoque dupla albumot, amely szintén kritikai és szakmai elismerést kapott, többek között az albumborító és az év együttese díjakat. Az utolsó nyári turné után a zenekar a tagok egyéb szakmai elfoglaltságai miatt külön utakon folytatta. A zenekar 2009-ben rövid időre újra összeállt, hogy Karel Kryl Pasážová revolta című dalának interpretációjával részt vegyen egy kreatív versenyen, de végül nem tért vissza. A Free Faces név eredetileg a trió korai szakaszából ered, amikor Three Faces néven is ismertek voltak. Korai instrumentális munkáik később Šeban - Rózsa - Buntaj néven jelentek meg a Milión bohov című albumon 1999-ben.