Akusztikus gitárhúrok

Az akusztikus gitárhoz való fémhúrokat vastagság vagy keménység szerint a következő kategóriákba sorolják: puha, közepesen puha, közepesen kemény, kemény és extra kemény. Mit jelent ez? A puha húrokat (kilences) kellemes meghúzni, könnyű kihúzni és könnyű dolgozni velük a fogólapon. Ezért elsősorban szólójátékra alkalmasak. Azonban nincs olyan határozott hangjuk, és hamar elvesztik a hangerejüket. (Rövid visszhangjuk van). A közepesen lágy (tízes) és a közepesen kemény (tizenegyes) húrok kompromisszumot jelentenek a lágy és a kemény húrok tulajdonságai között. Ezek is a legkelendőbbek közé tartoznak. A kemény húrok (tizenkettes és felette) elsősorban kísérőjátékra – akkordok lejátszására – alkalmasak. Szolid, erős hangjuk van, de vastagságuk miatt nehezebb megszorítani őket, és sok gondot okoznak a még keveset játszott ujjaknak, viszont a lehető legjobban ki tudják használni a gitár rezonanciapotenciálját. Ha nylon húrok helyett fémhúrokat szeretne húzni egy klasszikus gitárra, válassza a leglágyabb húrokat, mert ezek terhelik a legkevésbé a fogólapot.