Hogyan válassz MIDI kontrollert

A MIDI kontroller olyan klaviatúra, amely magától egyetlen hangot sem ad ki. Amikor lenyomsz egy billentyűt, csak azt az információt küldi a számítógépnek, hogy melyik hangot játszottad és milyen erősen, a hangot pedig a DAW-ban futó szoftver állítja elő. Hátránynak hangzik, pedig épp fordítva van. Ugyanaz a klaviatúra egyszer koncertzongorát szólaltat meg, egy perccel később pedig egy nyolcvanas évekbeli analóg basszust.

A keyboardtól vagy a digitális zongorától egyszerű a különbség. Azokban a hangok bent vannak, és számítógép nélkül is szólnak, a kontroller viszont laptop, tablet vagy telefon nélkül semmit nem csinál. Cserébe minden elérhetővé válik, amit a gépedre telepítesz. Ha még bizonytalan vagy, nézd meg először a keyboard és a digitális zongora közti különbséget.

Ez az első számú döntés, és a legtöbben túllőnek rajta. A több billentyű nem jelent jobb hangszert, elsősorban több helyet jelent az asztalon, az pedig zenélés közben már azelőtt tele van, hogy bármi lenne rajta.

Ha nem tudsz zongorázni és főleg szerezni akarsz, nyugodtan válassz 25 billentyűt, az oktávot gombbal váltod. Ha tudsz játszani, 61 alá ne menj, különben minden második akkordnál küzdeni fogsz. A teljes kínálat a MIDI master keyboardok között van.

A dinamika kötelező, és azt jelenti, hogy minél erősebben nyomsz le egy billentyűt, annál hangosabb hangot kapsz. Nélküle minden ugyanúgy szól, és a zene már az első ütemnél halott. Ma minden értelmes modellen megvan, de a legolcsóbbaknál ellenőrizd.

A mechanika típusát aszerint válaszd, hogy mit játszol. A szintetizátoros könnyű és gyors, így beatekhez és szólókhoz való, a félsúlyozott az arany középút, a kalapácsos pedig valódi zongorát utánoz. Ezért az érzésért viszont súllyal és árral fizetsz.

Az aftertouch arra reagál, ahogy a lenyomott billentyűt tovább nyomod, és vibratót adhatsz vele vagy szűrőt nyithatsz. Kezdőként megleszel nélküle, de aki szintetizátorokkal dolgozik, elég hamar megszereti. Az ilyen modelleket ide szűrtük ki.

A padek azok a gumi négyzetek, amelyeken ujjal dobolsz. Ha hip hopot, elektronikus zenét vagy bármit csinálsz, ahol a dob viszi a ritmust, szükséged lesz rájuk, a legismertebb példa pedig az Akai MPK Mini, évek óta a legkelendőbb kis kontroller.

A potenciométerek és faderek a hangerőt, szűrőket és effekteket vezérlik közvetlenül a DAW-ban, így projektenként több száz egérkattintást spórolnak. Hogy ez mennyit jelent, arról a kevesebb kattintás, több zene cikkben írunk. Ha pedig billentyűre egyáltalán nincs szükséged és csak padek meg gombok kellenek, nézd meg a klaviatúra nélküli MIDI kontrollereket.

A mai modellek túlnyomó többsége USB-n megy, tehát bedugod a kábelt, a DAW magától felismeri a hangszert, és játszol. Az áramot ugyanabból a kábelből veszi, külön adapter nem kell.

A klasszikus ötpólusú MIDI csatlakozót csak akkor kell megoldanod, ha a kontrollert hardveres szintetizátorhoz vagy régebbi hangmodulhoz kötnéd. Erre valók a MIDI kábelek és a MIDI interfészek. Bluetooth-t néhány Korg és Native Instruments modell kínál, ami tablettel kényelmes, de felvételnél számolj kis késleltetéssel.

Maga a kontroller nem fog zenét csinálni, úgyhogy ezekkel is számolj:

• DAW. A szoftver, amiben szerzel. Melyiket válaszd, arról az FL Studio vs. Ableton cikkben írunk, a könnyített verziót pedig gyakran megkapod a kontroller mellé.
• Hangkártya. Nélküle a gépnek hallható késleltetése van, és nyomorúság rajta játszani. Hogyan válassz, megtalálod itt.
• Stúdiófejhallgató vagy stúdiómonitor. A gamer fejhallgató szépíti a hangot, a mixed pedig aztán az autóban szétesik, bővebben a hogyan válassz fejhallgatót cikkben.
• Sustain pedál. Ritkán van a dobozban, de zongorahangoknál már az első este hiányozni fog.
• Billentyűállvány. Ha nem a térdeden akarod tartani a kontrollert. A többi kiegészítő a billentyűs kiegészítők között van.

A teljes összeállítást költségvetéssel a hogyan kezdj otthoni zenei produkcióba és a hogyan rendezz be otthoni stúdiót cikkekben vesszük végig.

Ha most kezded és játszani még nem tudsz, végy 25 billentyűt padekkel. Az Akai és a Novation ebben a kategóriában biztos tipp, mindkét márka szoftvert is ad a kontroller mellé, így még aznap este játszol.

Ha az alapokkal megvagy, menj 49 billentyűre. Ez a legjobb arány a játszhatóság és az asztali hely között, és a legtöbben évekig maradnak nála. Nézd meg az Arturia, M-Audio vagy Nektar modelleket.

Ha zongorista vagy, 61 vagy 88 billentyű kell nehezebb mechanikával. Ha pedig számítógép nélkül is játszanál, inkább digitális zongorát vagy stage zongorát fontolj meg, mert a kontroller a nappaliban magától egy hangot sem szólaltat meg. Egyáltalán nem tudsz játszani? Kezdd a hogyan tanulj meg zongorázni útmutatóval, a kontroller ráér.

A MIDI kontrollernek nincsenek saját hangjai és hangszórói, számítógép nélkül egyetlen hangot sem ad ki, míg a keyboardban több száz hang van, és csak be kell kapcsolni. Ezért azonos billentyűszám mellett a kontroller olcsóbb, de csak számítógépes stúdió részeként használható. Ha a nappaliban akarsz dalokat játszani, végy keyboardot, ha DAW-ban akarsz szerezni, végy kontrollert.

Igen, vagy legalább egy tablet vagy telefon. A kontroller csak adatot küld, a hangot a kábel másik végén futó szoftver állítja elő, tehát szoftvert futtató eszköz nélkül ez egy műanyag darab billentyűkkel. Néhány modell iPaddel is működik USB-C-n vagy Bluetooth-on.

Ha nem tudsz zongorázni, 25 billentyű meglepően sokáig kitart, mert akkordokat és dallamokat is eljátszol rajta, az oktávot pedig gombbal váltod. Ha tudsz játszani és mindkét kezedet használnád, menj rögtön 49 vagy 61 billentyűre. Nem éri meg kisebbet venni azzal, hogy majd ráfizetsz, a legtöbben egy éven belül váltanak 25-ről 49-re.

Nem azonnal. Minden DAW hoz magával egy alap hangszerkészletet, és a legtöbb kontroller mellé kapsz plusz szoftvert is, jellemzően zongorát és néhány szintetizátort. A fizetős hangkönyvtárakkal csak akkor foglalkozz, amikor az alapok már szűkösek lesznek.