Frédéric François Chopin (1810-1849) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz volt, akit a romantikus kor egyik legfontosabb zenészeként ünnepeltek. „Költői zsenialitásáról” és páratlan technikai tudásáról híres Chopin elsősorban szólózongorára komponált, és leginkább olyan műveiről ismert, mint a mazurkák, noktürnek, polonézek, keringők, etűdök és balladák. A mai Lengyelország területén született, gyermekkorát Varsóban töltötte, majd 21 éves korában Párizsban telepedett le, ahol a város zenei szalonjainak központi alakjává vált. Bár ritkán lépett fel nyilvánosan, kifinomult és érzékeny játéka kortársai, köztük Liszt Ferenc és Robert Schumann csodálatát vívta ki. Chopin kompozíciói gyakran tükrözik a lengyel népzenei hatásokat, zenéje pedig jelentős szerepet játszott a romantikus stílus alakításában és a zenei nacionalizmus kifejezésében. Magánélete, amelyet romantika és rossz egészségi állapot jellemez, valamint korai, 39 éves korában bekövetkezett halála, hozzájárult ahhoz, hogy a művészi zsenialitás és a romantikus eszmék szimbólumává vált. Chopint továbbra is széles körben ünneplik, nemzetközi versenyeket és intézeteket szentelnek emlékének és műveinek.