Karel Ančerl kiemelkedő csehszlovák karmester és zeneszerző volt, akit leginkább a kortárs művek interpretálásáról és a cseh zene népszerűsítéséről ismert. 1908-ban született Dél-Csehországban, a Prágai Konzervatóriumban tanult, és olyan neves karmestereknél képezte magát, mint Hermann Scherchen és Václav Talich. Pályafutása elején Ančerl avantgárd színházi és rádiózenekarokkal működött együtt, de munkásságát tragikusan félbeszakította a második világháború, amikor Terezínben, majd később Auschwitzban raboskodott, ahol felesége és fia is elpusztult. Miután túlélte a háborút, Ančerl a Prágai Rádiónál folytatta pályafutását, majd tizennyolc évig művészeti igazgatóként vezette a Cseh Filharmonikus Zenekart, alakítva annak jellegzetes hangzását és nemzetközi hírnevét. Az 1968-as csehszlovákiai politikai felfordulás után Kanadába költözött, és a Torontói Szimfonikus Zenekar zenei igazgatója lett. Ančerlt nagyra becsülték felvételeiért, különösen azokért, amelyek cseh zeneszerzőket mutattak be, akik közül sokan a mai napig befolyásosak.