Alt szaxofonok

Az Esz hangolású altszaxofon gyakori választás az első tanulmányokhoz, mert könnyebb tartani, mint a tenort, és stabilabban intonál, mint a szopránt. Egy kezdőnek azonban így is jól záró mechanikára, megfelelő nyakpántra, valamint megfelelő keménységű náddal ellátott fúvókára van szüksége. A felületkezelés másodlagos a billentyűk állapotához képest.

A mechanikát az alsó regiszterben próbáld ki

A rosszul záró párna az alacsony hangoknál és a halk hangindításnál mutatkozik meg a leggyorsabban. A billentyűknek oldalirányú holtjáték nélkül kell működniük, az oktávmechanika pedig nem akadhat el. Használt hangszer esetén a szervizben végzett ellenőrzés értékesebb a fényes lakkozásnál. A próba során játszd el ugyanazt a frázist halkan és hangosan is, hogy kiderüljenek a tömítetlenségek és az instabil hangválasz.

A fúvóka határozza meg a hangszer ellenállását

A csúcsnyílás és a felfekvési görbe hossza befolyásolja, hogy milyen nád működik megfelelően. Az önálló kiválasztáshoz nézd meg az altszaxofon-fúvókákat. A túl kemény nád harapásra kényszeríti a játékost, a túl puha pedig erősebb légáramnál bezáródik.

A nyakpántot a kéztartás előtt állítsd be

A fúvókának a fej előrehajtása nélkül kell a szádhoz érnie. A karabinernek megbízható biztosítással kell rendelkeznie, a pánt pedig nem nyomhatja a nyakadat. A további regisztereket és különbségeiket a szaxofonok között találod.

Játék után vedd le a nádat

A nádat laposan szárítsd meg, töröld ki a fúvókát, a testen pedig húzz át megfelelő törlőkendőt. A nedves tokot csak kiszáradás után csukd be. A párnákat ne mosd vízzel, és a mechanikát se olajozd meg az egyes kenési pontok ismerete nélkül.

Az első altszaxofonodnál a dekoratív felületkezelés helyett a tömítettséget, a kényelmes tartást és a kompatibilis fúvókát részesítsd előnyben.