Az envelope follower története basszusgitáron

Az envelope follower minden rendes basszusgitár-pedálboard sarokköve. A teljes történetét és a komplett hangtesztet a StompStory új sorozat első részében hallgathatod meg Matej Krivánek basszusgitárossal. Mindent végigjátszott, ami a Muzikernél van, a hangminták pedig Laura Jašková felvételei a Billy Barman zenekarból. Nézd meg a videót a YouTube-csatornánkon, és írd meg kommentben, melyik szűrő tetszik a legjobban. Lentebb megtalálod a teljes történetet szövegben, és linkeket minden tesztelt effektpedálhoz.

Az envelope follower olyan szűrő, amely a pengetés erejére reagál. Követi a jel burkológörbéjét, vagyis azt, ahogy a hang hangereje felszalad és lecsökken, és ennek megfelelően nyit és zár egy frekvenciaszűrőt. Ha halkan játszol, a szűrő alig mozdul. Ha teljes erővel csapod meg a húrt, a szűrő felszalad, majd vissza. Ezt a mozgást hallod hápogásnak. Otthon van a basszusgitáron, de ugyanolyan jól szolgál gitáron is.

Technikailag ugyanabba a családba tartozik, mint a wah. Csak abban különböznek, hogy mi vezérli a szűrőt. Ezért az envelope followeren főleg két gombbal foglalkozol. A sensitivity azt szabja meg, milyen érzékenyen reagál a pedál a pengetésre. A range vagy frequency azt a sávot állítja be, amelyben a szűrő mozog. Néhány modell irányváltót is ad, így a szűrő felfelé vagy lefelé fut. Hogy az egyes gitáreffekt-típusok miben térnek el a gyakorlatban, arról a hogyan válassz gitáreffektet cikk szól.

Mert ugyanazt teszi, mint a wah, csak a lábad nélkül. Automatikusan.

A klasszikus wah-wah pedálnak billenő lapja van a lábad alatt, és a szűrő ennek állását követi. Az envelope followernek nincs billenője. Helyette detektora van, amely a játék dinamikáját olvassa. Az előnye, hogy felszabadítja a lábad, és a hang pontosan a pengetésre ül. A hátránya, hogy a mozgás formája felett kevesebb kontrollod van, mint a billenőnél. Ezért sok basszusgitáros mindkettőt a boardon tartja: wah-wah basszusgitárhoz és szűrőt is.

A hápogás abból ered, hogy a szűrő nagyon gyorsan fut át a középfrekvenciákon. A fül a középre a legérzékenyebb, így az ebben a sávban zajló gyors sweepet „wah" szótagként értelmezi. Az élesen megszólaló hangszer tiszta impulzust ad a szűrőnek, és az kilő. Pontosan ezt a hangot hallod Herbie Hancock Chameleonjában és a Red Hot Chili Peppers Sir Psycho Sexy című dalában, lásd Herbie Hancock lemezeit is. A legismertebb basszusgitáron, de működik gitáron és szintetizátoron is.

Az envelope follower nem gitáros effektként született. Egy szintetizátorból maradt meg, amely soha nem került gyártásba.

A hetvenes években Mike Beigel mérnök kísérleti szintetizátorokat fejlesztett. A prototípus ígéretes volt, de az egész projektet megállították a tőzsdei problémák. Végül a Guild cég vette át, amely ma is gitárokat gyárt. Úgy tűnt, a szintetizátor végre gyártásba kerül.

A Guildnél beindult projektet a cég tulajdonosának halála állította meg. Lezuhant egy repülőgéppel, amelyet maga vezetett.

Beigel ezután az eredeti szintetizátor összetett kapcsolási rajzából kiszedte az egyes áramköröket, és mindegyiket külön effektdobozba tette. A céget Musitronicsnak nevezte. Egyik üzleti partnere Mu-tronra rövidítette a nevet, és megszületett a legenda. A zenészek főleg azért érdeklődtek annyira az effektek iránt, mert felkerültek a korszak hitfelvételeire. Aki egyszer hallotta őket, akarta is. Ugyanaz a történet, mint a fuzz történeténél vagy a chorusnál. Az effektet nem a marketing vitte be, hanem a felvételek.

A Mu-tront főleg Stevie Wonder szerette meg, aki a Higher Ground vezérmotívumában használta. Bootsy Collins basszusgitáros erre építette az egész hangzását, amit a Parliament és a Funkadelic lemezeiről ismersz. A Chameleon mögött Herbie Hancock áll. A Red Hot Chili Peppers Flea pedig ma is sűrűn használja ezt az effekttípust. Négy név, négy évtized, egy effekttípus.

Az első dolog a külön volume vagy output. A szűrő a hangerőt felfelé és lefelé is elviheti, és a színpadon ez egy ütem alatt problémát csinál. Ha felszalad, túlkiabálod az egész zenekart. Ha leesik, a basszus eltűnik, és mindenki azt kérdi, mi történt. Pontosan ezért van az Electro-Harmonix Q-Tronnak külön volume-ja.

A második a blend, vagyis a száraz jel bekeverése az effektesbe. A szűrő gyakran elveszi a basszus alját, a blend pedig visszaadja, ahogy a Dunlop MXR M82 teszi. A harmadik a módok száma és a szűrő iránya. Minél több a lehetőség, annál tovább keresed a saját hangod, de annál nagyobb skálát is kapsz. A negyedik a hely a boardon. Az olyan mini pedálok, mint a Mooer Envelope, feleannyi helyet foglalnak és töredékébe kerülnek, csak nehezebben kezelhetők. A teljes választékot a wah-wah basszusgitárhoz, a basszusgitár effektpedálok és a basszus multieffektek között találod.

Matej abban a sorrendben játszotta végig a pedálokat, ahogy a boardon feküdtek, ugyanazon a basszusgitáron. A hangminták Laura Jašková játékai, aki maga nem különösen szereti ezt az effekttípust, így a videóban egy második véleményt is kapsz.

A Boss AW-3 Dynamic Wah-val kezdődik. Matej szerint ez egy eltörhetetlen darab, amire talán még atomháború után is számíthatsz, Laura pedig ipari standardnak tartja, amely nem rontja el a hangot, az effektet viszont hozza. A második az Electro-Harmonix Q-Tron. Harmadikként jönnek a MOOER mini pedáljai hatvan euró körül, amelyek a méretükhöz képest meglepően sok módot tudnak, csak a frekvenciák néha ugrálnak. A negyedik az Aguilar Filter Twin, a nehézsúlyú darab attól a gyártótól, akit a basszusgitárosok basszuserősítőkről és kombókról ismernek. Az ötödik az EMMA Electronic DiscumBOBulator V3, Matej saját, otthonról hozott pedálja. A hatodik a Dunlop MXR M82 Bass Envelope Filter, amely Matej szerint előbb-utóbb minden basszusgitáros boardján megjelenik. A hetedik a Mooer Envelope, a tesztet pedig az Electro-Harmonix Bassballs zárja, amelyről Matej azt gondolja, hogy Flea is ezt használja.

A tesztet az Electro-Harmonix Q-Tron nyerte. Zamatos wah-ja van, és pontosan azt teszi, amit kell. A fő érv viszont a külön volume. Ezeknél az effekteknél a hangerő fel-le ugrál, és ezt basszusgitárosként a színpadon nem engedheted meg. Laura hozzáteszi, hogy a Q-Tron ráadásul szépen megtervezett darab, és akkor is megvenné, ha nem hallaná játszani.

Matej régi favoritja az EMMA DiscumBOBulator V3, amit a forgatásra otthonról hozott. Az effekt harmadik verziója a személyes pedálja, és a tucatnyi envelope followerből, ami megfordult a kezében, eddig ez a legjobb, amit birtokolt. Nincs sok potija, így gyorsan jó hangot húzsz ki belőle basszuson és gitáron is, beépített boostot ad szólóhoz, és van side chain bemenete, amelybe lábdobot küldesz, és az indítja neked az effektet.

Az Aguilar Filter Twin az egyetlen a tesztben két párhuzamos szűrővel. Az egyik felfelé, a másik lefelé fut, és folyamatosan blendelheted őket egymás között, amit Matej más szűrőn nem látott. A Boss AW-3 az a biztos pont, amit bedugsz és játszol, pontosan úgy, mint minden a Bosstól. A hatvan euró körüli mini MOOERek adják a legjobb ár-érték arányt diákoknak, csak kissé megszelídíthetetlenek, és Laurát teszteléskor megmosolyogtatta a glitcselésük. A Mooer Envelope zamatos, tövig menő hangjával meglepte Matejt, és új darab választásánál számításba is vennétek, csak a kis felületen nehezebben kezelhető. A Dunlop MXR M82 bekeveri a száraz jelet, de sterilebben, bádogosabban és középhangosabban szól, így kevésbé inspirál. A Bassballs pedig egyetlen gombbal dolgozik, így minden állásban lényegében ugyanúgy szól, plusz egy distortionnal a hízlaláshoz. Ha ez a hang bejön, azonnal megveszed. Ha nem, tovább nem jutsz.

Olyan szűrő, amely aszerint nyit és zár, hogy milyen erősen játszol. Követi a jel burkológörbéjét, és ennek megfelelően mozgat egy frekvenciaszűrőt. Envelope filternek vagy auto-wah-nak is hívják. Basszusgitáron ez adja azt a jellegzetes hápogó hangot.

A szűrő elvben ugyanaz, a vezérlés különbözik. A wah-wah pedált lábbal kezeled, az envelope follower a jobb kezed pengetési erejére reagál. A wah pontos kontrollt ad a mozgás felett, az envelope follower felszabadítja a lábad, és pontosan a hangra ül. Mindkét típust megtalálod a wah-wah basszusgitárhoz kategóriában.

E hang mögött envelope filter áll. A szűrő nagyon gyorsan fut át a középfrekvenciákon, és a fül ezt a sweepet „wah" szótagként értelmezi. Ugyanezt a jelenséget hallod Herbie Hancock Chameleonjában és Stevie Wonder Higher Groundjában.

Olyan modellt keress, amelynek külön volume-ja és blendje van a száraz jelhez, hogy a szűrő ne egye meg az alsó regisztert. Biztos választás az Electro-Harmonix Q-Tron, az EMMA DiscumBOBulator V3 vagy a Dunlop MXR M82. Ha az ár és a hely a boardon a kérdés, nézd meg a Mooer Envelope-ot. A teljes választék a basszusgitár effektpedálok között van.

Mike Beigel mérnök a hetvenes években. Az áramkört a saját kísérleti szintetizátorából szedte ki, amely soha nem került gyártásba, és megalapította a Musitronics céget. A rövidített Mu-tron név olyan márkává vált, amelyet minden basszusgitáros ismer.

Elég egy basszusgitár, a pedál és egy erősítő. Ha azt akarod, hogy a szűrő a színpadon úgy szóljon, mint a próbateremben, tegyél mellé egy basszus kombót effektkörrel és egy pedálboardot, amelyen a pedál nem mászkál el.

A basszus, ami úgy szól, mint egy kacsa, végül egyetlen dobozon és a jobb kezeden múlik. A StompStory első része egyben egy egész sorozat első fecskéje, úgyhogy nézd át a wah-wah pedálokat, a wah-wah basszusgitárhoz kategóriát, a teljes gitáreffekt kínálatot vagy a basszusgitár effektpedálokat. Ha azon töprengsz, milyen sorrendben tedd őket a boardra, segít a pedálboard útmutató. És ha nem láttad a második StompStory részt a fuzz történetéről, sem a harmadikat a chorusról, indítsd el azokat is.