Alt furulyák

Az F hangolású altfurulya mélyebben szól, mint a szopránfurulya, és kamaraegyüttesben gyakran a középső szólamot játssza. A nagyobb test megváltoztatja az ujjak távolságát és a szükséges levegő mennyiségét is, ezért választás előtt ellenőrizd, hogy eléred-e az alsó hangnyílásokat. A szopránfurulyáról áttérő játékosnak új alapfogásrendet kell megtanulnia.

Altfurulyánál gyakori a barokk fogásrendszer

A haladó oktatásban és a régizenében leggyakrabban a barokk rendszert használják. Ne csak azért vásárolj német rendszerű modellt, mert ezt ismered az iskolából; a tankönyv és az együttes más fogásokat követelhet meg. A teljes hangszercsaládot a furulyák között találod, míg a szopránfurulya különálló, magasabb szólam marad.

A műanyag többet megbocsát a mindennapos gyakorlás során

A műanyag altfurulya jól tűri a nedvességet, és egyszerűen kiszárítható, ezért praktikus választás egy nagyobb hangszerre való első áttéréskor. A famodell fokozatos bejátszást, szüneteket és a fafajtának megfelelő ápolást igényel. Mindkettőnél ellenőrizd az illesztések tömítettségét és az alsó regiszter egyenletes intonációját.

A jobb kisujjad nem görcsölhet

Az alsó hangokhoz pontosan le kell fedni a távolabbi hangnyílásokat. Ha a kezed nem ér el odáig a csukló elfordítása nélkül, ergonomikus modell vagy billentyű segíthet. Játék után szedd szét a hangszert, távolítsd el belőle a nedvességet, a fát pedig hagyd a zárt tokon kívül megszáradni.

Az altfurulyát az együttes fogásrendszere, a kezed nyúlása és a karbantartási rend alapján válaszd ki, ne a színe vagy a díszes felülete alapján.