Hogyan válassz cajont

A cajon egy láda, amin ülsz és egyszerre játszol is rajta, és ez a legpraktikusabb ütőhangszer, amit megvehetsz. Peruban született, ahol a rabszolgák szállítóládákon doboltak, a flamencóba a hetvenes években Paco de Lucía hozta be, azóta pedig mindenhol felbukkan a tábortűztől az akusztikus koncerteken át a hangstúdiókig.

Az ok egyszerű. Kevesebb helyet foglal, mint egy szék, nem kell hozzá állvány és hangolás, kézzel játszol rajta, tehát egyetlen fadarabból kapsz basszust és pergőt is. Végigmegyünk azon, hogyan működik, miből készül, mekkora méret kell neked és mit vegyél mellé.

Az elülső lapot tapának hívják, és vékonyabb a test többi részénél, mert éppen ő rezeg. Ha középre ütsz, mély basszushangot kapsz, ami a lábdobot helyettesíti, ha a felső sarokba ütsz, éles pattanó hang szól, ami a pergőt helyettesíti.

A pattanásért a belül rejtőző snare rendszer felel. Vagy gitárhúrok, vagy fémrugók, amiket belülről, közvetlenül a tapa felső éle alatt feszítenek ki, és minden ütésnél hozzáverődnek. Hátul nyílás van, amin a hang kijön, épp ezért a cajont soha ne támaszd háttal a falnak.

Az egész ritmust tehát egyetlen lap két pontján játszod le, és ezért tanulható meg a cajon gyorsabban, mint egy dobfelszerelés.

A cajon három olyat old meg, ami dobfelszerelésnél fáj. Lényegesen halkabb, tehát lakásban is gyakorolhatsz rajta anélkül, hogy a szomszédok a plafont vernék. Nincs semmi felállítás, mert lerakod a földre és ráülsz. És egy kézzel elviszed, ami akusztikus doboknál végképp nem igaz.

Cserébe dinamikával és hangterjedelemmel fizetsz. A cajonon két-három használható hang van, a szetten húsz, egy hangos zenekar pedig egyszerűen elnyomja. Ha épp e között választasz, az elektromos vs. akusztikus dobok cikk összeveti őket, ha pedig cintányér érdekel a szetthez, arról a hogyan válassz cintányért szól.

Leggyakrabban azok veszik, akik akusztikus gitárt kísérnek, bárokban és kis klubokban játszanak, vagy el akarnak kezdeni ritmust tanulni anélkül, hogy otthon feláldoznának egy egész sarkot.

A fa a cajonnál ugyanaz, mint a fedlap a gitárnál, vagyis az a dolog, ami eldönti a hangot. A fa cajonok teszik ki a kínálat túlnyomó részét, és ez az egyetlen kategória, ahol tényleg van miből választani.

A test általában nyír vagy bükk rétegelt lemez, ami kemény és definíciót ad a hangnak, a tapa viszont vékonyabb réteg, és épp ő dönti el, milyen éles lesz a slap. A drágább modellek tapája nemes fa furnérral van borítva, ami főleg a látványról szól, de az ujjak alatti visszajelzésen is érződik.

A laminált cajonok és a kartoncajonok is megvannak a kínálatban, de egyszámjegyű darabszámról beszélünk. A kartonnak gyakorlóeszközként vagy utazásra van értelme, a laminált bírja a nedvességet és a szabadtéri játékot. Konkrét ok nélkül érdemes a fánál maradni.

A pattanás kétféleképpen jön létre, és mindkettő máshogy szól. A húros rendszer feszített gitárhúrokat használ és lágyabb, rövidebb hangot ad, ami az akusztikus zenéhez és a flamencóhoz illik. A rugós rendszer hangosabb és agresszívabb, közelebb áll egy valódi pergőhöz, tehát a pophoz és a keményebb ritmushoz passzol.

A típusnál fontosabb, hogy állítható-e. A jobb modelleken a felső sarkokban csavarok vannak, amikkel a húrokat közelebb húzod a tapához vagy eltávolítod tőle, ezzel szabályozod, mennyi pattanás kerül a hangba. Egyes modelleknél teljesen ki is kapcsolhatók, a cajon pedig ilyenkor sima dobként szól, amit lassú számoknál vagy akkor használsz, ha a pergő zavar a keverésben.

Ha az első darabot választod, keress állíthatót, mert a hang, ami ma bejön, egy év múlva már nem biztos.

Egy szabványos cajon nagyjából 47-50 cm magas, alapterülete körülbelül 30 × 30 cm, ami egy átlagos szék magassága és a legtöbb felnőttnek megfelel. Ugyanaz dönt, mint a széknél: a talpad teljes felületén álljon a földön, a térded pedig nagyjából derékszögben legyen, különben fél óra játék után megfájdul a hátad.

Ha magasabb vagy nagyjából 185 cm-nél, nézd meg a magasabb modelleket, vagy számolj azzal, hogy alátétet teszel a cajon alá, ha pedig alacsonyabb vagy, kisebb modellel lesz jobb a kapcsolatod a tapával. A kisebb, úgynevezett mini cajonok is kaphatók, de tekintsd őket gyerekhangszernek vagy kiegészítő ütőhangszernek, nem teljes értékű pótlásnak.

A cajonok világát két márka osztja fel egymás közt. A Meinl német cég, ami a gyerekhangszerektől a kézzel készült flamenco modellekig a teljes sávot lefedi, a Sela szintén német, de szűkebben specializálódik, és a kidolgozott snare rendszerre meg az építőkészletekre épít. A többi márka inkább kiegészítés a kínálatban.

Ha első cajont veszel és biztosra mennél, válaszd a Meinl Headliner Snare Cajon sorozatot. Több színben tartjuk, például Charcoal Black Fade vagy Sonoran Amber Fade, állítható húrokkal és rendes rétegelt lemezzel. Egyszerűbb és olcsóbb alternatíva ugyanettől a márkától a HCAJ1 Natural és a HCAJ3 Natural, amik kevesebb állítási lehetőséget adnak, de becsületesen szólnak.

Ha inkább a snare-re helyezett hangsúlyú német iskola vonz, nézd meg a Sela CaSela modellt. A húrjai nagyon finoman hangolhatók, a CaSela Pro változat pedig kidolgozottabb belsőt ad. A Sela építőkészleteket is kínál, amikből magad rakod össze a cajont, ami érdekes ajándék, és közben megtanulod, hogyan működik a hangszer.

Gyerekeknek a legbiztosabb választás a Nino 950, vagyis a Meinl leánymárkájának kisebb modellje, amely kifejezetten iskoláknak és a legkisebbeknek készít hangszereket. A teljes kínálat a Nino cajonok között van.

Ha a klasszikus ládánál mást keresel, a Meinlnek van Slap Top Cajonja, amit az öledbe teszel és felülről játszol rajta, meg Cajon Drumsetje, vagyis lábbal és kézzel egyaránt kezelt összeállítása. A Mahalo viszont kisebb, színes lap cajonokat gyárt, amik jól bírják az utazást. Ha pedig a hangról és az anyagról van szó, a prémium kategória a Meinl Artisan Edition sorozat nemes fákból készült flamenco modellekkel.

A bongo cajonok teste két, eltérően hangolt kamrára oszlik, így egyetlen hangszerből két különböző hangot kapsz, és inkább ujjal játszanak rajtuk, mint teljes tenyérrel. Egy felállás kiegészítőjeként kellemesek, első cajonnak viszont kevésbé valók.

A különleges cajonok között találsz nagyobb testű, mélyebb aljú basszusmodelleket, beépített hangszedős cajonokat a hangosításhoz és mindenféle hibridet. Ez a kategória meglepően gazdag, és akkor érdemes végigmenni rajta, ha már tudod, mit vársz a hangszertől.

Külön fejezet a cajon lábpedál, amivel lábbal játszod a basszust és a kezed szabadon marad más ütőhangszerekre. A cajon kiegészítők között találod.

A cajon azon kevés hangszer egyike, amit egy gyerek azonnal kezelni tud, mert nem kell hozzá se hangolás, se verőtechnika. Kisebb gyerekeknek ott vannak a gyerek ütőhangszerek és ütőszettek meg a kisebb, alacsonyabb ülésű modellek.

A magasság dönt, ugyanúgy, mint a felnőtteknél. A gyereknek le kell érnie a talpával a földre, különben előrecsúszik és csak a felső sarkokat üti. Ha még csak mérlegeled, jó hangszer-e ez, segít a hangszerek gyerekeknek és a hogyan válassz dobot gyereknek cikk.

A lista szerencsére rövid és olcsó. Az ülőpárna és a tok gyakorlatilag kötelező, mert a hangszert hordani kell és a rétegelt lemez könnyen kopik, mellé pedig jól jön a seprű vagy a speciális cajonverő, ami lágyabb hangot ad, mint a csupasz tenyér. A cajon kiegészítők között hangszedők is vannak a hangosításhoz.

Ha egyszer elkap, természetesen jön mellé további ütőhangszer. Leggyakrabban shakerek és csörgődobok, amiket a lábadra csatolsz, esetleg conga, bongó vagy djembe, ha megfog a kézi dobolás. A rögzítéshez való a ütőhangszer hardver, praktikus darab pedig a perkusszió asztal, hogy az apróságok ne a földön heverjenek.

A legtöbb ember számára a helyes válasz egy szabványos méretű fa cajon állítható snare rendszerrel, mellé ülőpárna és tok. Az ilyen hangszerek adják a kínálat gerincét, tehát van miből választani és semmit nem kell megrendelésre várni.

Az anyaggal csak akkor foglalkozz, ha konkrét okod van rá, a magasságot az döntse el, ki fog rajta ülni, a különleges típusokat pedig hagyd későbbre, amikor már tudod, mi hiányzik az elsőről. A teljes kategória a cajonok között van, a kézi dobok szélesebb választéka pedig az ütőhangszerek között.

Igen, és ez az egyik legjobb kezdés, mert nem kell hangolni, beállítani, se verőt fogni. Használható ritmust pár perc alatt eljátszol, ami egy dobfelszerelésnél nem igaz.

A 47-50 cm körüli szabványos magasság a legtöbb felnőttnek megfelel. Ugyanaz dönt, mint a széknél: talp teljes felületén a földön, térd derékszögben. Gyereknek végy alacsonyabb modellt.

A húrok lágyabb, rövidebb pattanást adnak, ami az akusztikus zenéhez és a flamencóhoz illik, a rugók hangosabbak és közelebb állnak egy valódi pergőhöz. A típusnál fontosabb, hogy a rendszer állítható-e.

Jelentősen, de nem halk. Lakásba sokkal elfogadhatóbb, mint az akusztikus dob, a basszusütéseket viszont a szomszédok áthallják a falon. Az ülőpárna és egy szőnyeg a hangszer alatt segít.

Fel lehet, és rutinszerűen csinálják is. Vagy beépített hangszedős modellt veszel a különleges cajonok közül, vagy külső hangszedőt teszel rá a cajon kiegészítők közül. Kis színpadra gyakran elég egy mikrofon a hátsó nyílás elé.

Csak ha konkrét okod van rá, például szabadtéri játék vagy gyakorlóhangszer gyereknek. A kínálatban egyszámjegyű darabszámban vannak, míg fa cajonból több mint száz közül választhatsz, tehát fánál a választék összehasonlíthatatlanul nagyobb.